MÁJUS

Hála az esős hétvégéknek, bőven volt időm olvasgatni májusban, és nem szeretném túl sokáig taglalni az időjárást, de közel jártam a megtébolyodáshoz, hogy alig tudtunk kimenni valahova sétálgatni vagy biciklizni a hétvégéken. Viszont úgy vagyok vele, hogy amíg a környezet is ennyire meg van bolondulva, nem fogom rosszul érezni magam amiatt, hogy én sem vagyok teljesen normális.

Olvasások

Johann Hari: Elveszett kapcsolatok – Róla lehet, hogy írok majd a blogon, egy csomó idézetet kiszedtem belőle. Elgondolkodtató és valahol mélyen megnyugtató olvasmány volt, még akkor is, ha nem kaptam minden kérdésemre választ, és nem is értek egyet mindenben (laikusként persze). Depresszióban meg szorongástól szenvedőknek abszolút ajánlott olvasmány, nyugodtan lehet fenntartásokkal olvasni, de tetszik a szerző megközelítése, a stílusának köszönhetően csak 1-1 hosszabb esettanulmánynál válik unalmassá, egyébként nagyon pörgős, feszes ütemű non-fiction.

Katja Pantzar: Sisu és én – Igen, tele van bullshittel, és nem ez volt életem legfontosabb olvasmánya, de azért lényegesen jobban tetszett a többi életmód-könyvnél, mivel volt benne némi személyes adalék, mondjuk ennél mélyebbre is mehettünk volna egy kicsit az én ízlésem szerint. Illetve tök jó, hogy a finnek mennyit járnak biciklivel, és hogy mennyivel jobb kedvvel érnek így be a munkahelyükre, de gyanítom, miközben a parkokon és erdőkön keresztül bringáznak át, senki nem ordít rájuk egy kocsiból, hogy “OSTOBA VAGY!!!”, meg nem feltétlen akarják őket úton-útfélen elütni. Én általában nem vagyok túl kiegyensúlyozott, amikor megérkezem valahova biciklivel.
Azért a hidegzuhanyokat beiktattam az életembe.

Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság – Eddig valamiért mindig töltelékkönyvként gondoltam AC regényeire, rövidkék, sokan vannak, nem tartottam őket különösebben speciálisnak, csak néha, ha egy kis brit nyomozásra vágytam, elővettem egyet. Most viszont próbáltam más szemmel olvasni, jobban elmélyedni benne. Hát, nem nagyon sikerült. Azt hittem, most ki fogom emelni Christie-t ebből a skatulyából, de nekem továbbra is aranyos krimitörténetek ezek, és sajnos a fordítás magyartalansága és alkalmankénti következetlensége is iszonyú zavaró volt. Mindenesetre köszi a sok-sok ajánlást a múltkor, lesz miből válogatni a későbbiekben.

J. S. Margot – Mazel Tov – A TBR-listás posztomban írtam, hogy remélem, ebben a könyvben már túljutunk azon a kérdésen, hogy külön esszük a tejet meg a húst. Nos, nem jutottunk túl, mégis élveztem ezt a könyvet, annak ellenére, hogy a legtöbb furcsának ható szokással tisztában voltam már. Könnyen olvasható, kellemes olvasmány, és még Izraelbe is ellátogattunk egy körre.

Mellettük az egész májusomat végigkísérte a Zavaros vér, imádom, és direkt húzom ilyen sokáig, de közbejött sok könyvtári könyv is, szóval ez csúszik júniusra, és egyáltalán nem bánom.

Nemolvasások, majdnem-nemvásárlások

Félbehagytam egy könyvet, David Kehlmanntól A világ fölmérését, réges-régen egyszer szerepelt a várólistámon, aztán lekerült, és most újra szembejött valahol, de egyáltalán nem tudtam ráhangolódni, úgyhogy két fejezet után félre is tettem.
Akárcsak két non-fictiont, vicces, mert most meg pont ezek nem csúsznak. Mi bajom van?
Szóval Roxane Gaytől A rossz feminista illetve Hilde Østby és Ylva Østby Titokzatos memória című könyve is erre a sorsra jutott, lehet, hogy egyszer visszatérek majd hozzájuk, de most történetekre vágytam, nem okosságokra.

Majdnem nem vettem könyvet májusban, de be kellett ugranom a Libribe, hogy az egyik fordításomhoz kinézzek egy idézetet egy gyerekkönyvből (nem volt kedvem elzarándokolni a gyerekkönyvtárba), és nem volt pofám vásárlás nélkül lelépni. Így történt, hogy Elaine N. Aron Szuperérzékenyek gyakorlati kézikönyvével távoztam, ami elsőre belelapozva valóban nagyon gyakorlati, sok-sok önismereti feladattal, teszttel, írnivalóval, nagyon izgatott vagyok miatta, ezt mindenképp érdemes volt megvennem, könyvtárazva nem lenne nagy hasznomra.

Életke

A telefonomban lévő képeket néztem végig, hogy mégis mi a francot csináltam én ebben a hónapban, és megállapítottam, hogy szinte semmit. Emlékszem, amikor a barátnőmmel hirtelen ötlettől vezérelve leültünk egy kis kávézó teraszán valamikor május vége felé, mondtam is neki, hogy bocs, de ezt a matcha lattét most lefotózom, mert egész hónapban csak a kutyáról meg a macskáról csináltam képeket, otthon. Közben vége lett a home office-nak, és bár tudom, hogy heti 5 napos bejárás mellett majd azért fogok nyígni, hogy kérem vissza az otthoni létet, azt is tudom, hogy lényegesen egészségesebb a lelkivilágom így, hogy kicsit jobban zajlik az élet. Ültem már ki teraszra kávézni, matcha lattézni, párat azért bicikliztünk is, készülve a közelgő Balaton-körre, és egyre éledeznek az emberi kapcsolataim is. Tervezgetjük a hétvégéket, a szabadságokat, de még mindig nagyon furcsa, hogy nyár van, főleg, hogy egy hete még télikabátban vittük le este a kutyát.

Így hát ezzel a képpel tudnám összefoglalni a májust:

A többiek májusa:

Dóri
Kati
Amadea
Nita
PuPi
Sister

MÁJUS” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Várom majd, mi lesz a véleményed a szuperérzékeny könyvről, amikor már csinálod a feladatokat is.
    Nekem így május végére kezdett helyreállni a világ, előtt nekem is a saját teraszomon készült képekkel meg macskákkal volt tele a telefonom. 😀

    Kedvelés

    1. Megragadom a lényeget: egyemmeg a kutyát, hát milyen übercuki már! 😀
      Kata, már miért ne lennél teljesen normális? Mind azok vagyunk, csak másképp 🙂
      Örülök, hogy beszerezted ezt a könyvet és remélem hasznos is lesz. A Zavaros vért én még nem kezdtem el, de ez a hosszú olvasás, jó taktika, mert én is attól vagyok ki, hogy most megint lehet majd várni a következő részt.
      Az Elveszett kapcsolatokat szép lassan emésztem. Igyekszem a jó gondolatokat én is könyvjelzőzni, és nagyon sok aha-élményem lett, meg végre megfogalmaz olyan dolgokat, amik eddig csak a kis buksimban pörögtek és féltem hogy csak én gondolom, én érzem így.
      Remélem június elhozza neked azt a sok szép élményt, amit a májusi rosszabb idő miatt nem tudtatok még megtenni. Szuper nyarat nektek!

      Kedvelés

      1. Niki, kutya nevében is köszi 🙂
        Kedves vagy, én nem mindig érzem magam teljesen komplettnek, főleg az elmúlt 2-3 hónapban 😀
        Jobb is, ha csúsztatod a Zavaros vért, nagyon jó amúgy (nyilván), és annyira örülök, hogy ilyen hosszú, csak lehet, azért nem kéne ekkora szüneteket hagynom az olvasásban, mert elfelejtem a neveket, meg hogy hol tartottunk.
        Örülök, hogy találsz jó gondolatokat az Elveszett kapcsolatokban, nekem a vége felé eléggé leült, de azért valóban megnyugtató volt találkozni olyan meglátásokkal, ami már bennem is megfogalmazódott.
        Köszönöm, neked is! 🙂

        Kedvelés

  2. Awww ez a kutyás kép! Nagyon cukiiii! :DHa legközelebb idézet kell és nem akarsz sétálni, szólj nyugodtan – kikeresem neked 😉
    Az igazi meleget én is nagyon vártam, ez a május nem volt az igazi – na de most berobbant a nyár!

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s