Röpke TBR a következő hetekre

Megihletett a viharos, esős, sötét idő egy jó öreg TBR bejegyzésre. Nagyon élem mostanában az ilyen napokat, mivel úgyis folyton itthon vagyok, ilyenkor legalább tényleg jólesik bent kuckózni, most is gyújtottam egy gyertyát, raktam be relax zenét, főztem egy kurkumás lattét, a kutya és a cica egymást kergetik, egy itthon dolgozós szerda délutánnak teljesen jó ez.

Azért merek most jósposztot írni a következő olvasásaimról, mert pénteken elvileg eljutok a könyvtárba egy előjegyzésért, meg akkor addigra már félre is tetetek néhány másik könyvet. Okosan csak keveset, hogy ne érezzem annyira a nyomást. Most két baromi jó könyvben vagyok benne, a Zavaros vérben meg az Elveszett kapcsolatokban, utóbbiról hamarosan írok is, csak előbb talán végigolvasom, és ők ketten nagyban felelősek azért, hogy a lelkesedésem ennyire felívelőben van az olvasás iránt. Hogy nem csak azért olvasom őket, mert érdekel, és a végére akarok érni, hanem mert jólesik olvasni. Nálam mindig nagyon ritka volt az ilyen könyvélmény.

De vissza akkor a listához, a következő időszakban ők a legesélyesebbek:

J.S. Margot: Mazel Tov / Különös barátságom egy zsidó családdal – bízom benne, hogy ezúttal túljutunk a külön esszük a húst meg a tejet kérdéskörön, és kicsit mélyebben pillanthatunk be egy ortodox zsidó család életébe, akik Antwerpenben élnek. De ha nem, akkor csak remélem, hogy jobban lesz megírva, mint az Unortodox, amit végtelenül untam.

Katja Pantzar: Sisu és én – Most, a hetekben jött szembe valahol ez a könyv, és gyorsan felírtam magamnak, de már nem emlékszem, hol emlegették (gondolom valami podcast vagy videó lehetett, mert hús-vér emberrel ritkán találkozom). A mostanában elszaporodott életmód-könyvek (Wabi Sabi, Hygge, Lykke – na jó, az utolsót csak úgy beírtam viccből, de rákerestem, és tényleg van ilyen!) baromira nem tetszenek, majd ha kiadnak egy olasz verziót Che Cazzo? címmel, azt lehet elolvasom, ez viszont egy személyesebb beszámolónak tűnik, ha nem köt le, max félreteszem.

Silvia Avallone: Acél – egyszer már kihoztam a könyvtárból, de akkor egyáltalán nem voltam olvasós hangulatomban, pedig az első oldalak alapján jónak tűnt a toszkán tengerparton fekvő iparvárosban játszódó cseppet lehangolónak ígérkező történet.

Agatha Christie: ? – Elsőre a Találkozás a halállalra gondoltam, mert az Jeruzsálemben játszódik, ha jól tudom, de most inkább valami brit helyszínre vágyom, így felmerült a Ház a sziklán például, vagy mondjatok valami jót, ha tudtok. Napok óta AC jár a fejemben, hogy kéne olvasni tőle, és épp az előbb konstatáltam döbbenten, hogy csak 10 könyvét olvastam (filmen azért jóval többet láttam, de szerencsére már elfelejtettem őket). Nektek van kedvencetek?

Több könyvet most nem akarok kihozni a könyvtárból, mert még van itt kettő, őket is beleveszem a TBR-sorba:

Roxane Gay: A rossz feminista – Nem vagyok benne biztos, hogy ezt végig fogom olvasni, pedig jó lenne kicsit tágítani a látószöget, de nem igazán tudok elmélyedni benne úgy, mint más non-fictionökben, és amikor olvasásra kerül a sor, ez az utolsó, amihez nyúlnék. Meglátjuk.

Hilde Østby · Ylva Østby: Titokzatos memória – A címet gondolom, annyira nem kell magyaráznom, igazából perpillanat elég sok könyv lényegesen jobban érdekel ennél, de valamiért előjegyeztettem, szóval akkor már elolvasom.

Járjatok könyvtárba, jó dolog! 🙂 (meg most már lehet is)
Illetve pls. írjátok meg, hogy melyik Agatha Christie-t olvassam, még van másfél napom eldönteni.